Támogatott diákunk Zámbó Gergely és Réti Andor innovációja - Respray automata

Két magyar huszonéves olyan gépet alkotott, amilyet világcégek sem voltak képesek

Két magyar fiatalember rendkívüli innovációval hívta fel magára a figyelmet alig egy hónappal ezelőtt: a világ első dezodor-utántöltő automatájával. Amellett, hogy a gép megalkotása önmagában is szép teljesítmény a 21 éves Zámbó Gergelytől és a 22 éves Réti Andortól, természetvédelmi szempontból sem elhanyagolható előrelépést jelenthet. A Respray lehetővé teszi, hogy negyedére csökkentsük a dezodorhasználatból eredő szén-dioxid-lábnyomot. Ez egyáltalán nem mindegy, mivel csak Európában évente közel kétmilliárd dezodorpalackot dobunk ki. Folytatódik a Válasz Online sorozata, amelyben nem haveri alapon osztott közpénzből, hanem tehetségből és munkából létrejött valódi magyar sikereket mutatunk be.

Nagyjából egy évig fújhatjuk magunkat ugyanabból a flakonból, hála a Respray automatának, amellyel ötször lehet utántölteni a dezodoros flakonokat, raádásul jóval jutányosabb áron. A trendi gépezet Réti Andor és Zámbó Gergely nevéhez fűződik, s nem csak elméletben létezik: már ki is lehet próbálni a budaörsi Rossmannban, de hamarosan Budapest két másik pontján is elérhető lesz a drogérialánc üzleteiben. A két feltalálóval a Budapesti Műszaki Egyetem inkubátor programjának Z10 elnevezésű közösségi irodájában ültünk le beszélgetni. Kiderült, mindketten eötvösös diákok voltak, ráadásul humán tagozaton, de a környezetvédelem és a vállalkozások világa már a gimiben érdekelte őket.

Kosarazás meg a sakktábla mellett kezdtek el beszélgetni arról, mi lenne az a probléma, amelynek megoldásával rendszerszintű változást tudnának elérni. Végzős gimnazistaként a két fiú elhatározta, hogy egy évig külön-külön gyűjtik az ötleteket, aztán 2019 decemberében, már elsőéves egyetemistaként összeültek egy cukrászdában és végigvették a lehetőségeket. Bár korábban gondolkodtak sörfőzésben, komlótea készítésben, az érettségire felkészítő digitalizált megoldásban és különböző energetikával kapcsolatos projekteket is forgattak a fejükben, végül mindent összevetve a Respray mellett döntöttek.

– Nagyon sok témát megvizsgáltunk és úgy találtuk, hogy azok közül a termékek közül, amelyekhez a legnagyobb fogyasztás kapcsolódik, az ásványvizes palackok, a mosószeres, tusfürdős flakonok újratöltésére már született megoldás. Csak a fogyasztókon múlik, hogy ezek mennyire terjednek el. Viszont felfedeztük, hogy egy másik ilyen, a környezetre nézve nagyon nagy terhet jelentő probléma a dezodoros flakonok szemétre dobása, hiszen ezeket a termékeket nem lehet újrahasznosítani, mivel a bennük maradó túlnyomás és a robbanásveszélyes hajtógázok megnehezítik ezt a folyamatot.

Hiába gyűjtjük szelektíven az aeroszolos flakonokat, a hulladékfeldolgozókban kiválogatják, beledobják a kommunális hulladékba és elégetik őket.

Rájöttünk, hogy jelenleg az aeroszoloknak van a legnagyobb ökológiai lábnyoma, és erre a hatalmas problémára még semmiféle megoldás nem született – magyarázza Zámbó Gergely, aki a gimi után a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügy és számvitel szakára nyert felvételt, míg Réti Andor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki karán kezdte meg tanulmányait. A kamaszkori közös ötletelésekből kristályosodott ki a terv, amelyhez már csak támogatókat kellett keresni.

– Nekem akkor már volt egy személyes mentorom, mivel a gimnáziumi eredményeim alapján a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány támogatottja lettem. Mikesi Álmos egy kockázati tőkebefektetőnél dolgozott, neki prezentáltuk először az ötletünket. Mivel a startupok világa amúgy is kutatási témám volt, ő azt tanácsolta, kezdjük átültetni az egészet a gyakorlatba, mert úgy sokkal többet fogunk tanulni belőle. Ő segített kidolgozni az ötleteinket, és látta meg elsőként a lehetőséget a koncepciónkban – meséli Zámbó Gergely.

Mentora tanácsát követve kerültek bele a BME Z10 Startup Campusszal közös inkubátor programjába is, ahol egy 6-8 hetes képzésen végigsegítették őket az első lépéseken, az üzleti tervezés folyamatától a pénzügyi tervezésen át a befektetőknek szóló prezentációig.

– A program végén lehetőséget kaptunk arra, hogy a tervünket befektetőknek is bemutassuk, végül zöld lámpát kapott a projekt, és részesedésért cserébe egy húszmilliós befektetéssel el is indulhatott a fejlesztés – mondja Réti Andor. A fiúk első egyetemi nyári szünete az aeroszolos termékekről fellelhető teljes szakirodalom végigtanulmányozásával telt. Aztán külső, szenior mérnökökkel együtt dolgozva megszületett a prototípus. A zöld gép, amely ma ott áll félretolva egy sarokban, még nem rendelkezett annyi funkcióval, mint az új verzió, de már képes volt a legfontosabbra: nyomás alatt lévő palackok újratöltésére.

– Ez pont elég is volt arra, hogy a befektetőket meg tudjuk győzni, hogy 45 millió forinttal tovább finanszírozzák a projekt fejlesztését, amit már házon belül, egyetemista csapattal kiegészülve valósítottunk meg, az előző gép megalkotása közben szerzett tudást felhasználva. Nagyon izgalmas időszak volt – emlékszik vissza Zámbó Gergely. Ahogy egyre jobban elmélyültek a témában, nyilvánvalóvá vált számukra, hogy az iparágban nagyon régóta téma az aeroszolos flakonok utántöltése, de tényleges megvalósításba még senki nem kezdett. Nem véletlenül.

– Rengeteg kihívásba ütköztünk a munka alatt, az iparági szakemberek, akikkel a konzultáltunk, feltették ugyanazokat a kérdéseket, amiket mi is feltettünk, miközben kidolgoztuk a megoldást: hogy tud az utántöltés biztonságosan működni, hogy tudjuk elkülöníteni a meglévő aeroszoloktól a feltöltendőket, hogy tudjuk szabályozni azt, hogy hányszor használjanak egy flakont? Ezekre a technikai kihívásokra, úgy érezzük, mind sikerült jó válaszokat adni. Ez viszont három év kemény fejlesztésbe került, amit a piac nagy szereplői nem vállaltak be – mondja Réti Andor, aki utal rá: amellett, hogy a palackgyártóknak nyilván nem érdeke az utántöltés, a vásárlói oldal igényei is kérdésesek voltak.

– Az nyilvánvaló, hogy most trendi előnyben részesíteni a fenntartható megoldásokat, csak az a kérdés, ehhez milyen kompromisszumokat hajlandók meghozni az emberek. Magukkal viszik-e például a palackot vásárláskor? A nagy gyártók rengeteg kutatást végeztek e téren, de tudni kell, hogy az ilyen felmérések sokszor nem tükrözik a valóságot. Annak idején például, amikor a kapszulás kávé gondolata felvetődött, az előzetes felmérések azt jelezték, hogy óriási bukás lesz. És lám, mekkora siker. Mi, ahelyett, hogy a dolog minden aspektusát megvizsgáltuk volna, inkább belevágtunk – teszi hozzá Andor, aki saját kezűleg szerelte össze a mögötte álló automatákat, amelyeknek kihelyezett prototípusáért már most úgy tűnik, generációtól függetlenül rajonganak a vásárlók.

Volt, aki 200 kilométert utazott vidékről, hogy kipróbálja. Egy 14 év körüli fiatalnak még elég, hogy látta a Tik-Tokon, tetszik neki a palack, jók az illatok, ezért menő dolognak tartja az újratöltést. Az egyetemi korosztály már a fenntarthatósági aspektusra is tud koncentrálni, náluk főleg ez motiválja a gép használatát, a nyugdíjasokat pedig az ár győzi meg, hiszen az első feltöltés 599 forintba, míg a további négy alkalmanként 299 forintba kerül.

Most, hogy a gép forog, az ifjú feltalálókat az iparág legnagyobb szereplői keresik meg, akik meglepve tapasztalják, hogy amit ők tíz éve tervezgetnek, Andor és Gergő csak úgy megvalósították. Amikor arról kérdezem a Respray feltalálóit, miért a környezettudatosság volt a vonalvezetőjük a projekt kiválasztásakor, Andor így fogalmaz:

– A mi generációnkban a legtöbb emberben benne van a klímaszorongás. Egyértelműen látszik, milyen kihívásokhoz vezet a globális felmelegedés és a rengeteg más környezeti probléma, amit a jelenlegi életmódunk okoz. Úgy látjuk, hogy minderre nem születnek elég gyors ütemben megoldások, és azt gondoltuk, nekünk is ki kell vennünk a részünket abból, hogy a fenntarthatóbb világhoz vezető megoldásokat megtaláljuk.

– Mi a gimnáziumi időszakban szembesültünk életünkben először azokkal az adatokkal, amik ezt az ijesztő folyamatot tükrözik, így erősödött meg bennünk az elhatározás, hogy tenni akarunk ez ellen – teszi hozzá Gergő. A három gép működését most tesztidőszakban figyelik, és ha a drogérialánccal közösen úgy látják, van igény a Resprayre, akkor kiterjesztik a működést a lánc többi üzletére is.

A viszonylag egyszerűen működésbe hozható gépezet felismeri a visszahozott aeroszolos flakont, és ugyanazzal az illattal tölti fel, mint amilyen korábban benne volt.

Címkét is nyomtat rá a folyamat végén, amelyen szerepel az is, hányszor lehet még feltölteni. A gép összesen öt feltöltést engedélyez, az aeroszolos dezodoroknál ugyanis „a fújási élmény” számít, és a kísérletek azt bizonyítják, hogy ennél a számnál még biztosan garantálható a tökéletes minőség.

A megállapodás előtt a Rossmann részletes kutatási eredményeket kért be a startup alapítóitól arra vonatkozóan, hogy mekkora a teljes CO2 lábnyoma az automatának, aminek a biztonságos működését is szigorú vizsgálatnak vetették alá. A fiatal tervezők által kifejlesztett technológia duplán környezetbarát, ugyanis propán-bután hajtógáz helyett sűrített levegőt használ. Miután a Respray az összes feltételt szerencsésen teljesítette, elindulhatott az együttműködés. Mivel az a tapasztalat, hogy aki a környezetvédelemre ad, annak az is fontos, hogy parabén-, alkohol- és alumíniummentes dezodort fújjon magára, így értelemszerűen ilyen termékekkel tölthetők fel a flakonok.

A Respray híre rövid idő alatt egészen messzire jutott. A startup alapítóihoz az Európai Aeroszol Szövetségétől is érkezett megkeresés, de a Brit Aeroszol Gyártók Szövetséghez is meghívást kaptak egy előadás erejéig. Most azonban a legfontosabb számukra, hogy mit szól találmányukhoz a nagyközönség.

– Amikor emberek összesúgnak az üzlet előtt, hogy „hallottátok, hogy a világon csak Magyarországon van ilyen gép?”, az jól esik, de még jobb érzés, hogy a mostani helyzetben tudtunk valami olyat adni a magyar társadalomnak, amire egyöntetűen pozitív visszajelzést kapunk – mondja Zámbó Gergely. „Nagyon szerencsések vagyunk, hogy részesei lehetünk ennek”– teszi hozzá szerényen.

Merthogy szerencsénél itt azért jóval többről van szó.

(forrás: valaszonline.hu)