Határtalan Erdély: 2016. szeptemberi, Deák Téri Evangélikus Gimnázium

Nagyon lelkes voltam, amikor megtudtam, hogy lehetőségem van egy hetet Erdélyben tölteni. Ráadásul nem is Erdély hargitai részére szervezték a túrát, hanem még messzebb, ahova kevés esélye van az embernek eljutni. Brassó városa és az Ezeréves Határ ámulatba ejtő volt.

Nagyon jól esett, hogy érkezésünkkor tárt karokkal (és kürtőskaláccsal) fogadtak bennünket. Jó barátságok szövődtek a budapesti iskolák diákjai között. Már az első napokban elkezdtünk nyitni egymás felé (szerencsére). A hosszas buszozások összehozták a társaságot, nem is beszélve az esti beszélgetésekről. A túrának nem titkolt célja volt, hogy erdélyi diákokkal ismerkedjünk meg, és jó kapcsolatot ápoljunk. Ez azonban nem annyira sikerült.

Az első iskolában, Sepsiszentgyörgyön csupán egy szervezett program volt, így kevés lehetőségünk volt ismerkedni. A csíkszeredai Sapientia Egyetemen már több időnk volt, igaz csupán fél óra maradt a kötetlen beszélgetésre.
A budapesti diákokkal azonban komoly barátságok szövődtek, amelyek a program nélkül nem jöhettek volna létre.

Szép volt az első napi túránk a királyi kastélyba. Adódtak nehézségek a bejutáskor, de bent, Zoli bácsi előadása alatt csak ámultunk az épület szépsége és Zoli bácsi hatalmas tudása láttán.

A Drakula kastélyban megrökönyödve láttam, hogy ez a misztikus vár valójában nagyon kicsi, Drakula pedig csak egy író fantáziájának szülötte. Akárhogy is, ez a nap emlékezetes maradt.

Számomra a túra csúcspontja a Keresztény havasok megmászása volt. Sajnáltam, hogy ez nem tényleges megmászás volt, hanem felvonózás és tíz perc séta, de a kilátás gyönyörű 1799 méter magasból. Vegyes érzésekkel jöttem el a Szent Anna tótól is, mert ott is nagyon kevés időnk volt csodálni a természet szépségeit.

A túra nekem abban segített sokat, hogy megtudtam, hova érdemes visszamenni. Adott rálátást, hogy ha magamnak szervezek egy erdélyi kirándulást, hol érdemes időt tölteni, és melyik emlékszobát kell elkerülni.
Visszamegyek a Szent Anna tóhoz kicsit leülni és megérezni a természetet. Túrázom majd a hegyekben, hogy mélyebben meg tudjam élni a természet szépségeit, a kilátást és a tiszta magashegyi levegőt.

Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy egy hetet Erdély távoli csücskében tölthettem. Rengeteg élménnyel és tapasztalattal gazdagodtam, és úgy érzem, ez a táj visszavár.

Domokos Gergő (Deák Téri Evangélikus Gimnázium)